Australian Open

Kem�nyp�lya

Janu�r 14-27

Az Australian Open a Grand Slam-sorozatba tartoz� tenisztorna, mely minden �v elej�n (legt�bbsz�r janu�r m�sodik fel�ben) zajlik az ausztr�liai Melbourne-ben. A kialakult rend szerint ez az �v els� Grand Slam-versenye.

El�sz�r 1905-ben rendezt�k meg, n�i versenyeket 1922 �ta tartanak. Eleinte (ak�rcsak a Grand Slam-sorozat t�bbi torn�j�nak els� id�szak�ban) amat�r j�t�kosok sz�m�ra hirdett�k meg a versenyt. Ekkor Australian Championship vagyis ausztr�l bajnoks�g volt a neve, s ezt 1968-ig meg is tartotta. Eredetileg f�ves p�ly�n zajlott, az els� helysz�n Kooyong volt, Melbourne d�lkeleti hat�r�ban. A torna helysz�ne sokszor v�ltozott: legt�bbsz�r (50-szer) Melbourne, 17-szer Sydney, 14-szer Adelaide, 8-szor Brisbane, k�tszer Perth volt a rendez� v�ros. K�tszer (1906, 1912) Ausztr�li�n k�v�l, �j-Z�landon rendezt�k meg a torn�t. Az 1980-as �vekig nem tudott olyan jelent�s�gre szert tenni, mint a m�sik h�rom nagy torna, azut�n azonban, hogy a helysz�n �s a p�lya bor�t�sa is megv�ltozott, egyenrang�v� lett vel�k. A Melbourne Parkban kem�ny, betonbor�t�s� p�ly�n rendezik a torn�t, s ez a helysz�n f�ldrajzilag is kedvez�bb, hiszen a v�ros �zleti k�zpontja mellett tal�lhat�, �gy l�togatottabb is.

Mint a Grand Slam-torn�kon mindig, itt is f�rfi �s n�i egy�ni �s p�ros versenyt, valamint vegyes p�ros torn�t rendeznek. A f� versenyekkel p�rhuzamosan junior �s szenior torna is zajlik (vagyis ifj�s�gi �s veter�n m�rk�z�sek sz�nes�tik a programot).

1977-ben k�t ausztr�l bajnoks�got is rendeztek: janu�rban az els�t, decemberben a m�sikat. Ebben az �vben �lltak �t ugyanis a szervez�k a decemberi versenyekre. T�z �vig tartott�k az �v utols� h�napj�ban a torn�t, akkor ker�lt vissza az id�pont janu�rra. �gy 1986-ban nem volt Australian Open, 1987 janu�rj�ban rendezt�k a k�vetkez�t.
A k�t legfontosabb p�ly�nak, a Rod Laver Aren�nak �s a Vodafone Aren�nak z�rhat� teteje van, �gy es� eset�n sem kell a m�rk�z�seket f�lbeszak�tani vagy elhalasztani. Az Australian Open (ak�r csak a t�bbi Grand Slam) ennek ellen�re szabadt�ri torn�nak sz�m�t.

Rekordok

1925 �ta a legt�bb gy�zelem a f�rfiakn�l:

• �sszesen: Adrian Quist (Ausztr�lia), 13
• Egy�ni: Roy Emerson (Ausztr�lia), 6
• Egy�ni sorozatban: Roy Emerson (Ausztr�lia), 5 (1963–1967)
• P�ros: Adrian Quist (Ausztr�lia), 10

1925 �ta a legt�bb gy�zelem a n�kn�l:

• �sszesen: Margaret Smith Court (Ausztr�lia), 21
• Egy�ni: Margaret Smith Court (Ausztr�lia), 11
• Egy�ni sorozatban: Margaret Smith Court (Ausztr�lia), 7 (1960–1966)
• P�ros: Thelma Long (Ausztr�lia), 12

Tov�bbi rekordok

• A legut�bbi ausztr�l f�rfi egy�ni bajnok: Mark Edmondson (1976)
• A legut�bbi ausztr�l n�i egy�ni bajnok: Christine O'Neill (1978)

• A legfiatalabb f�rfi egy�ni gy�ztes: Ken Rosewall (1953) 18 �ves �s k�t h�naposk�nt
• A legfiatalabb n�i egy�ni gy�ztes: Martina Hingis (1997) 16 �ves �s h�rom h�naposk�nt

• Az eg�sz torna sor�n szett elveszt�se n�lk�l diadalmaskod� f�rfi egy�ni gy�ztes: Ken Rosewall (1971), Roger Federer (2007)
  
  D�jak
  
  
• A n�i egy�ni verseny gy�ztes�nek j�r� kupa a Daphne Akhurst Memorial Cup.
• A f�rfi egy�ni verseny gy�ztes�nek j�r� kupa a Norman Brookes Challenge Cup.
  
  

  D�nt�k:

  2009:
  Rafael Nadal - Roger Federer, 7–5, 3–6, 7–6(3), 3–6, 6–2
  
  2008:
  Novak �okovi�- Jo-Wilfried Tsonga 4-6 6-4 6-3 7-6(2)

   2007:
  Roger Federer- Fernando Gonz�lez 7–6(2) 6–4 6–4

    2006:
  Roger Federer-  Marcos Baghdatis(Ciprus) 5–7 7–5 6–0 6–2

    2005:
  Marat Szafin- Lleyton Hewitt 1-6 6-3 6-4 6-4

    2004:
  Roger Federer- Marat Szafin 7–6(3) 6–4 6–2

    2003:
  Andre Agassi- Rainer Sch�ttler 6–2 6–2 6–1

   2002:
  Thomas Johansson- Marat Szafin 3–6 6–4 6–4 7–6(4)

    2001:
  Andre Agassi- Arnaud Clement 6–4 6–2 6–2

  Andre Agassi- Jevgenyij Kafelnyikov 3–6 6–3 6–2 6–4